Várhatóan a jövő hónapban nevezi meg jelöltjét a Bank of Japan (BoJ) élére Fumio Kishida miniszterelnök – írja a CNBC. Haruhiko Kuroda jelenlegi elnök mandátuma április elején jár le a jegybank élén.
Magyarország megbízta a Daiwa, Mizuho és Nomura japán bankokat, hogy szervezzenek meg egy lehetséges jenkötvény-kibocsátást - írja a Reuters. A tranzakció egy vagy több zöld kötvényt is magában foglalhat, az ezzel kapcsolatos befektetői találkozók már január végén megtörténtek
A japán jegybank pénteki kamatdöntő ülésén kiszélesítette a tartományt, amelyben az állampapírok mozoghatnak, de csak nagyon kis mértékben. A jegybank emellett a kockázatos eszközök vásárlásának visszavágására is ígéretet tett, ami viszont nem számít váratlan döntésnek.
Tízéves mélypontra gyengült a fogyasztói árak változásának éves összevetésű üteme novemberben Japánban, ahogy a koronavírus-járvány újabb hulláma visszavetette a keresletet, felkorbácsolva a defláció visszatérésétől való félelmeket és eltörölve az Abe Sinzo volt kormányfő nevével fémjelzett gazdaságösztönző politika eredményeit.
A laza monetáris politika fenntartásáról döntött a japán jegybank szerdán, hogy segítsen a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek enyhítésén, egyúttal rontotta gazdasági előrejelzését.
Egyelőre optimista a jövőt illetően Haruhiko Kuroda, a japán jegybank kormányzója, aki szerint az idei második félévben már javulhat a gazdasági helyzet. De ha mégsem javul, akkor készek további lazításokat végrehajtani.
Korlátlan államkötvény-vásárlási programot hirdetett a japán jegybank, hogy támogassa az állam finanszírozását és a vállalatok stabilitásának megőrzését.
Rendkívüli ülésén további lazításról döntött hétfő hajnalban a Bank of Japan, mely ezzel beállt az utóbbi napokban látott sorba. Korábban a Fed már kétszer vágott kamatot, emellett az EKB, a kanadai és az ausztrál jegybank is lépett a fejlett országok közül.
Hétfő hajnalban tett közzé rendkívüli közleményt a Bank of Japan, jelezte ugyanis, hogy közelről figyelik a folyamatokat és szükség esetén biztosítja a többletlikdivitást a pénzügyi stabilitás érdekében.
Nem változtatott rendkívül laza monetáris politikáján a japán jegybank kedden, de módosította inflációs előrejelzését és az eddigieknél nagyobb gazdasági növekedéssel számol.
Nem változtatott rendkívül laza monetáris politikáján a japán jegybank csütörtökön.
Gyors lépéskényszerbe kerülhet a japán jegybank a nyomott infláció és a feldolgozóipar teljesítményének csökkenése miatt.
Majdnem három éve nem volt olyan rossz negyedévük a feltörekvő devizáknak, mint amilyen most lehet, ha június végéig nem fordul nagyot a hangulat. Márpedig várhatóan nem fog, hiszen a jegybankárok lassan egyesített erővel zárják el a pénzcsapot. Ennek vesztesei pedig a legsérülékenyebb feltörekvő devizák lehetnek, közülük néhányat még egyedi sztorik is sújtanak.
A japán jegybank (BoJ) folytatja a laza monetáris politikát, miközben továbbra is távolinak tartja a 2 százalékos inflációs cél elérését.
Alig 8 év alatt 6%-ról 25% fölé emelkedett a világ négy nagy jegybankjának (a brit, a japán, az amerikai és az eurózónás) részesedése országaik összesített állampapír-állományán belül, ezzel pedig az államok legjelentősebb hitelezőivé váltak. A világ legnagyobb monetáris politikai kísérletének eredménye egyetlen ábrán.
A piaci várakozásokkal összhangban Haruhiko Kuroda eddigi jegybankelnököt jelölte az újabb 5 éves tisztségre ma reggel Abe Shinzo japán kormányfő. A jen reggel óta újra esik, igaz csak a dollárral szemben és ennek jórészt technikai elemzési okai lehetnek. Ettől még a japán pénzügyminisztérium bizonyára örül a fejleménynek.
Bár az amerikai jegybank tegnap újra kamatot emelt, az európai és a japán központi bankra érdemes inkább figyelni, ugyanis ha ezek az intézmények felhagynak az elképesztő ütemű pénznyomtatással, az könnyen óriási pusztítást okozhat a kötvénypiacokon - mondta el a csak kötvénykirályként ismert Bill Gross a CNBC-nek adott interjújában.
Várhatóan 2017-ben is a világ nagy jegybankjainak döntései mozgatják majd elsősorban a fejlett devizák piacát. Az év egyik legfontosabb fejleménye a korábban sosem látott széttartás lehet a Fed és az EKB politikája között. Ez elvileg elhozhatja a dollár további erősödését, de a tavalyi év utolsó napjaiban láthattuk, hogy törékeny az amerikai deviza ereje. A három legjelentősebb jegybank esetében Donald Trump új amerikai elnök politikája döntheti el az irányt, így a dollár mellett az euró és a jen sorsa is nagyban függ attól, mit valósít meg ígéreteiből a politikus.
Orosz tankok ellen készülődnek.
Csak találgatja egyelőre a rendőrség, hogy történhetett.
Ugyanakkor Donald Trump is hibás jelölt.
Idén is díjazzuk a vállalatok legjobb pénzügyi-gazdasági vezetőit.
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
